Az ultrafiltrációs membrántechnológia egy sz?résen és sz?r?vizsgálaton alapuló membránszeparációs technológia, amelynek f? hajtóereje a nyomáskül?nbség. F? elve, hogy kis nyomáskül?nbséget hoz létre a sz?r?membrán mindkét oldalán, hogy a vízmolekulák átjuthassanak a sz?r?membrán apró pórusain, és blokkolják a szennyez?déseket a sz?r?membrán másik oldalán, ami biztosítja, hogy a kezelés utáni vízmin?ség megfeleljen a vonatkozó szabványoknak.
általánosságban elmondható, hogy az ultrasz?r? membránokat bels? nyomású és küls? nyomású ultrasz?r? membránokra lehet osztani a vízbevezetés kül?nb?z? módjai szerint. A bels? nyomású ultrasz?r? membrántechnológia el?sz?r szennyvizet fecskendez az üreges szálba, majd nyomáskül?nbséget hoz létre, hogy a vízmolekulák kijussanak a membránból, és a szennyez?dések az üreges szálas membránban maradjanak. A küls? nyomású ultrasz?r? membrántechnológia ellentétes a bels? nyomással, egy nyomásl?kés után a vízmolekulák beszivárognak az üreges szálas membránba, és más szennyez?dések kívülr?l blokkolódnak.
Az ultrafiltrációs membrán fontos szerepet játszik az ultrafiltrációs membrántechnológia alkalmazásában. Az ultrafiltrációs membrán f?ként poliakrilnitrilb?l, polivinilidén-fluoridból, polivinil-kloridból, poliszulfonból és más anyagokból készül, ezen anyagok tulajdonságai határozzák meg az ultrafiltrációs membrán jellemz?it. A tényleges alkalmazási folyamat során az illetékes üzemeltet?knek teljes mértékben figyelembe kell venniük a h?mérsékletet, az üzemi nyomást, a vízhozamot, a víztisztító hatást és egyéb tényez?ket az ultrafiltrációs membrántechnológia hatásának maximalizálása, a vízkészletek megtakarítása és újrahasznosítása érdekében.
Jelenleg az ultrasz?r? membrántechnológia alkalmazásában általában két sz?rési módszer létezik: a zsákutca-sz?rés és a keresztáramú sz?rés.
A zsákutcás sz?rést teljes sz?résnek is nevezik. Ha a nyersvízben, például csapvízben, talajvízben, felszíni vízben stb. alacsony a szuszpendált anyag, a zavarosság és a kolloidtartalom, vagy az ultrasz?rés el?tti el?kezel? rendszer szigorú kialakítású, akkor az ultrasz?rés teljes sz?rési üzemmódban m?k?dhet. A teljes sz?rés során az ?sszes víz áthalad a membrán felületén, víztermeléssé válik, és az ?sszes szennyez? anyagot a membrán felületén felfogják. Ezt rendszeres leveg?s tisztítással, vizes visszamosással és el?re?blítéssel, valamint rendszeres kémiai tisztítással kell eltávolítani a membrán alkatrészeib?l.
A zsákutcás sz?rés mellett a keresztáramú sz?rés is viszonylag elterjedt sz?rési módszer. Amikor a nyersvízben magas a szuszpendált anyag és a zavarosság, például a visszanyert víz újrahasznosítási projektjeiben, általában keresztáramú sz?rési módot alkalmaznak. A keresztáramú sz?rés során a beáramló víz egy része áthalad a membrán felületén, ahol víztermeléssé válik, a másik része pedig koncentrált vízként távozik, vagy újranyomás alá kerül, majd a keringtetési módban visszakerül a membránra. A keresztáramú sz?rés során a víz folyamatosan kering a membrán felületén. A víz nagy sebessége megakadályozza a részecskék felhalmozódását a membrán felületén, cs?kkenti a koncentrációpolarizáció hatását, és enyhíti a membrán gyors elt?m?dését.
Bár az ultrafiltrációs membrántechnológia ?sszehasonlíthatatlan el?ny?kkel rendelkezik a felhasználási folyamatban, ez nem jelenti azt, hogy csak az ultrafiltrációs membrántechnológia használható ?nmagában a szennyezett víz tisztítására a szennyezett vízkészletek kezelése során. Valójában a szennyezett vízkészletek kezelésének problémájával szembesülve az illetékes személyzet megpróbálhatja rugalmasan kombinálni a kül?nb?z? kezelési technológiákat. A szennyezett vízkészletek kezelési hatékonyságának hatékony javítása érdekében a kezelés utáni vízkészletek min?sége hatékonyan garantálható.
A vízszennyezés kül?nb?z? okai miatt nem minden szennyezett vízkészlet alkalmas ugyanarra a szennyezéskezelésre. A személyzetnek javítania kell az ultrasz?r? membrántechnológia kombinációjának racionalitását, és a legmegfelel?bb víztisztítási módszert kell választania. Csak így, a vízszennyezés-kezelés hatékonyságának biztosítása mellett lehet a szennyezett víz min?ségét a tisztítás után tovább javítani.